Kávé tudománya
A kávé hatásai
A kávé serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre, valamint vizelethajtó hatásának köszönhetően a vesékre is. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a rendszeres kávéfogyasztás a 2-es típusú diabetes, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, valamint a májgyulladás és a sorvadás előfordulását is csökkenti. A pubertáskori kávézás egyáltalán nem ártalmas, hanem kifejezetten ajánlott, de persze csak mértékletesen.
A koffein
A kávéban található legismertebb alkaloid a koffein. Ez a hatóanyag valójában nem a fáradtságot szünteti meg, az általános vélekedéssel ellentétben nem „tartja ébren” a fogyasztót. Egy olyan mesterséges élénkség-érzetet generál, amitől az ember energikusabbnak érzi magát, és a fáradtság ellenére akár még órákig képes ébren maradni és koncentrálni. A koffein
- fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést,
- növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet,
- tágítja az agyi ereket, stimulálja az agykérget
- szűkíti a bélben levő ereket,
- vizelethajtó hatású.
Megszünteti (egy időre elnyomja) a fáradtságot, javítja a kedélyállapotot, és átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet azonban rohamos teljesítménycsökkenés követ. Egyetlen csésze kávé elfogyasztása után 5 perccel a koffein a szervezet szinte valamennyi szövetében kimutatható. Koncentrációja kb. 30 perc alatt éri el a maximumot, majd ezt követően lassan csökkenni kezd. Nagyobb koffeinadag (300 mg fölött) bevitele kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz.
A koffein mellett többféle sav is megtalálható a kávéban; ezek a kávé ízét befolyásolják. Pl. a csokoládé ízért a 2-metil-valeriánsav, a karamell ízért a piroszőlősav a felelős.
